A máltai utazásom életem egyik legizgalmasabb és legmaradandóbb élménye lett. Már indulás előtt hatalmas lelkesedéssel készültem, hiszen szerettem volna fejleszteni az angoltudásomat, új embereket megismerni és megtapasztalni, milyen egy külföldi oktatási rendszer. Bár korábban soha nem vettem részt hasonló programban, bíztam benne, hogy ez az út rengeteget ad majd – és nem is csalódtam.

A megérkezésünkkor az NSTS munkatársa fogadott, aki minden fontos információt átadott az iskoláról és a családról, akinél laktunk. Az első napokban volt néhány apróbb nehézség, például az iskolai rendszerhez való hozzáférés hiánya vagy bizonyos tárgyak szintkülönbsége, de mindezt gyorsan megoldották, és hamar gördülékennyé vált minden. Ahogy teltek a napok, egyre otthonosabban éreztem magam az iskolában, és lassan elkezdtem felvenni a ritmust: több időt töltöttem beszélgetéssel, próbáltam minél többet kommunikálni angolul, még akkor is, ha néha nehézséget okozott.

Szabadidőnkben rengeteget jártuk a szigetet. Bár az időjárás néha esősre fordult, ez sem akadályozott meg minket abban, hogy felfedezzünk minél több helyet: városokat, partokat, kulturális látnivalókat. Az NSTS által szervezett programokon is részt vettünk, ahol más országokból érkező diákokkal ismerkedhettünk meg, ami sokat segített a nyelvi fejlődésben és abban is, hogy nyitottabbá váljak.

Ahogy közeledett az utazás vége, egyre inkább éreztem, mennyire természetessé vált számomra a kinti élet. Már könnyebben beszéltem angolul, bátrabban kérdeztem és szívesebben szólaltam meg. Az utolsó napokban próbáltam még mindent magamba szívni: a sziget hangulatát, az emberek kedvességét, a mindennapi apró élményeket.

Amikor eljött a hazautazás pillanata, úgy érztem, ez az utazás nemcsak nyelvileg, hanem emberileg is rengeteget adott, és biztos vagyok benne, hogy a Máltán szerzett élmények hosszú távon is velem maradnak.

Farkas Balázs