Az idei tanév egyik legnagyobb élménye az volt számomra, hogy egy hónapot tölthettem Madridban, az Aravaca Waldorf gimnáziumban. Őszintén szólva, az eleje nem volt könnyű – új hely, új nyelv, ismeretlen emberek. Eleinte kicsit nehezen találtam beszélgetőtársakat, de néhány nyitottabb diák segített abban, hogy lassan beilleszkedjek. Pár nap után már egyre természetesebben éreztem magam, és végül valódi barátságok is kialakultak.

A tanítás sok mindenben eltért attól, amit otthon megszoktam. A diákok és tanárok között sokkal közvetlenebb a kapcsolat, és az órarend is lazábbnak tűnt. Gyakran voltak az iskolán kívüli programok, közös kirándulások vagy projektnapok. Nagyon tetszett, hogy kiemelten foglalkoznak a fenntarthatósággal: külön szelektív hulladékgyűjtés volt az iskolában, és volt egy “fenntarthatóság” óra is, ahol arról beszélgettünk, hogyan lehet felelősebben élni. Ez elég gondolatébresztő volt számomra.

A szabadidőmben sokat barangoltam Madridban. A város nyüzsgő, mégis barátságos, tele élettel, parkokkal, és rengeteg látnivalóval. Az egyik legnagyobb élményem az volt, amikor egy hétvégén elutaztam Barcelonába. Először utaztam egyedül vonattal ilyen hosszú távon, és nagyon jó érzés volt az önállóság. Barcelonában a tengerpart különösen lenyűgözött, és Gaudí épületei is elképesztőek voltak.

Az ételek közül a halételek és a paella lettek a kedvenceim – egészen más ízvilág, mint amit eddig megszoktam. Emellett sok új kulturális élményben is részem volt: láttam élő flamencót, és egyszer még táncolni is megpróbáltam a többiekkel.

Ez az egy hónap sokat adott nekem – nemcsak nyelvtudásban és élményekben, hanem abban is, hogy láttam: bár különböző országokban élünk, az emberek mindenhol hasonló törekvésekkel élnek. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy a világ sokkal nyitottabb és összekapcsoltabb, mint gondoltam.

Kerék Luca