


Freie Waldorfschule Uhlandshöhe
2025. október, Stuttgart, Németország
Nagyon alap nyelvtudással vágtam bele a hat hetes Stuttgarti kalandomba ami némi aggodalommal töltött el az utazás előtt. Nekem mindig is nehezen ment megszólalni egy másik nyelven. Megérkezésem után viszont ez hamar megváltozott.
Stuttgart egy dombokkal körülvett, völgyben elterülő gyönyörű kisváros. Nyugodt, rendezett, és az embereken is azt éreztem hogy kevésbé frusztráltak. Nem kellett sok idő hogy a szívembe zárjam ezt a helyet.
Én egy domboldalon laktam a befogadócsaládomnál ahol a két lány közül az egyikkel jártam egy osztályba. Az első pillanattól befogadtak a családba és végig nagyon kedvesek és türelmesek voltak velem. Ez levette rólam a nyelvi nehézségek okozta stressz nagy részét.
Az iskola hatalmas, szép, tiszta és rendezett. Mindenhez megvan minden felszerelés ami kell, semmi sem hiányzik. A diákok figyelnek az órákon, még akkor is ha nem találják azt érdekesnek. A töritől az euritmiaórákik minden gördülékenyen ment.
Számomra, mivel én a művészetek iránt érdeklődöm legjobban, a legnagyobb élmény a rajz és színházterem volt. A rajzterem felszereltsége és az órák színvonala felülmúlta elképzeléseim. A színházterem pedig még ennél is jobban. Hatalmas színpad és olyan nézőtér, ahova az egész gimnázium kényelmesen befér. És az egész fából, szép ívekkel, nagyon fínom színekkel megfestve. Olyan szerencsés vagyok, hogy ezen a színpadon fel is léphettem a 12.-es színdarab keretein belül. Hihetetlen élmény volt az egész folyamat, minden nyelvi nehézséggel együtt.
Szabadidőmben sokat jártam a városba sétálni, múzeumba, kávézni. Az osztályból is jóba lettem néhány lánnyal akikkel aztán eljártunk turizni, táncolni, kávézni. Észrevétlenül az életük része lettem és ők is az én életemé. Minden otthonos lett, meglettek a saját kis szokásaim.
Az utolsó héten még Dornachba is ellátogattam így még egy vágyam teljesült, hogy láthassam a Goetheanum épületét.
Nagyon kinyitotta számomra a világot ez a Stuttgartban töltött idő. Egészen más érzés külföldön barátokat találni. És ehhez nem az számított, hogy mennyire beszélek helyesen németül.
Én nagyon hálás vagyok, hogy lehetőséget kaptam erre az útra és mindenkinek ajánlom, hogy menjen világot látni ha egy kicsi vágy is ébred benne.
Pál Hanna Lujza

